1. Általános tudnivalók
Birtokvédelmi eljárás a Jegyzőnél kezdeményezhető. Az eljárás kérelemre indul.
2. Mikor tartozik Jegyzői hatáskörbe az eljárás?
A birtokvédelmi eljárás kizárólag akkor tartozik a jegyző hatáskörébe, amennyiben
– a birtokháborítás egy éven belül történt, és
– a felek vitája nem azon alapul, hogy kinek van joga a dolgot vagy ingatlant birtokolni.
Egyéb esetekben kizárólag a bíróság jogosult az eljárás lefolytatására.
3. Hogyan indítható birtokvédelmi eljárás?
Az eljárás kérelemre indul. A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet,
illetőleg annak mellékleteit (bizonyítékokat) eggyel több példányban kell benyújtsa, mint
amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
A kérelem kötetlen formájú, ám annak szükséges tartalmaznia
– a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét (székhelyét), aláírását,
– annak a félnek a nevét, lakcímét (székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik –
ellenérdekű fél,
– a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, a
cselekmény leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
– a jegyző illetékességét megalapozó tényeket, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyét,
– a birtoksértés időpontját,
– a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (tiltsa el a birtoksértőt a birtoksértő
magatartástól, rendelje el az eredeti birtokállapot helyreállítását).
A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló
bizonyítékokat. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.
Képviselő eljárása esetén a meghatalmazást a kérelemhez csatolni szükséges!
4. Ki kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől?
Birtokvédelmi kérelemmel az fordulhat a jegyzőhöz, aki bizonyítja, hogy a dolog (ingatlan) a birtokában volt, és annak birtoklásából tilos önhatalommal kizárták, illetőleg birtoklásában zavarják.
5. Egyéb fontos kérdések:
– A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek
érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.
– A bizonyítási eljárás az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig (az ügyintézési
határidő 10. napjáig) tart, ezt követően a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték nem
fogadható be, illetőleg annak mellőzésével meghozható a döntés.
– A birtokvédelmi eljárásban tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással
összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás
várható. (A birtokvédelmi eljárásban akarata ellenére senki sem idézhető be tanúként történő meghallgatása céljából.)
– A birtokvédelmi kérelmet el kell utasítani, amennyiben a birtokvédelmi kérelem – a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet 2.§ (2) bekezdésében fogalt – tartalmi elemek közül valamelyiket nem rögzíti.
6. Az ügyfelek jogai és kötelezettségei a birtokvédelmi eljárás folyamán:
– A felek az eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.
– A felek a bizonyítási eljárás során (az ügyintézési határidő 10. napjáig) bármikor
nyilatkozatot tehetnek.
– Az ügyfél helyett (vagy mellette,) képviselője is eljárhat, ez esetben a meghatalmazást
csatolni szükséges.
– A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek
érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig (az ügyintézési határidő 10. napjáig) bármikor előterjesztheti.
– Az ingó, vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles.
– A felek, valamint képviselőik az eljárás bármely szakaszában a keletkezett iratokba
betekinthetnek, arról másolatot készíthetnek, vagy kérhetnek.
Illetékfizetési kötelezettség: nincs (2021. január 01.-től)
Irányadó jogszabályok
– A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.
– A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet
– A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (565.§ – 570.§)
Kismarosi Közös Önkormányzati Hivatal