Erre a túrára is az erdei vasút Morgó megállójából indulunk. Az állomással szemben megkeressük a Szokolyai útról nyíló Gálhegyi utat, azon indulunk felfelé, a sárga jelzést követve. A hajtűkanyarhoz érve azonban nem felfele, hanem egyenesen előre, lefelé a Csömöle-völgybe megyünk. Hűvös patak szurdokban találjuk magunkat, öreg tölgyek, gyertyánok és néhol bükkök között, sejtelmes félhomályban. A Testvér-forrás az első hely, ahol felfrissülhetünk, mellette találjuk a Kismaroson élt gitáros, Pribil György emlékfáját is. Útunk egyre keskenyebb ösvényen vezet, a patakot számos helyen keresztezzük, majd kb. 800 méter után ismét vízcsobogást hallunk, a Riesner-forráshoz értünk. A jelzés itt elhagyja a szurdokot, földúton jutunk ki a Száraz-fáki réthez, ahol aztán balra fordulunk a zöld kereszt jelzésre. Ha szerencsénk van, innen még az Esztergomi bazilikát is megpillanthatjuk a távolban. Az enyhe emelkedőn tovább haladva, 600 méter után találkozunk a zöld jelzéssel, ahol megint balra fordulunk, és tovább kaptatunk kissé felfele.
600 méter után választási lehetőségünk van tovább haladni a zöldön, vagy jobbra letérni a szintvonalban haladó jelöletlen földútra. Ez utóbbi szakasz nagyon szép, de az eltévedés lehetősége miatt csak gyakorlott túrázóknak ajánljuk, mindenki más maradjon a jelzett úton. Kb. egy kilóméterny után, jobbra kell fordulnunk, elhagyjuk a zöld jelzést és rátérünk a zöld háromszögre. Az ösvény jól követhető, de a Nagy-Kőszikla kilátóhely előtt egy irtáson is keresztül vágunk, ahol csak egy magányos fán van jelzés, itt figyelni kell, és enyhén balra tartani. Aki sikeresen oda talál, nem csalódik. Lélegzetelállító a kilátás, amely épített kilátó nélkül is legalább 180 fokos. Váctól Dobogókőig belátjuk a Dunakanyart és a Pilist, de természetesen Pazar a kilátás Mátyás király várára is. Ugyanazon az úton térünk vissza a zöld jelzéshez, amelyet követve a Kilátó úton jövünk le a hegyről. A balra forduló hajtűkanyarnál választhatunk, hogy a hosszabb, de lankásabb Szerpentin út, Gálhegyi út útvonalon lemegyünk a Morgó állomásig, vagy az igen meredek zöld ösvényen érjük el az aszfalt utat, a Szuttai-dűlőnél.
“A hegy valóságos és szimbolikus szerepe, a hegy jelentősége ilyenkor mutatkozik meg igazán. Ilyenkor, amikor a táj nagy része a láthatatlanban tűnik el, a mérgekkel telt ködleplek alatt. A hegy, a megfelelő magasságú hegy az egyetlen hely ilyenkor, ahonnan látni az égboltot, látni a Napot, látni a csillagokat. A hegy köt csak össze bennünket az égitestekkel, az égi jelenségekkel, magával az Éggel.”
Győrffy Ákos
