Kis-Morgó Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

KISMAROS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KIS MORGÓ ÓVODÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2623 KISMAROS, LIGET UTCA 35.

KÉSZÜLT:2012.NOVEMBER

Tartalomjegyzék

Általános rendelkezések

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

2. Az intézmény általános jellemzői

2.1 Alapító okirat

2.2 Az intézmény egyéb jellemzői

2.3 Az SZMSZ elfogadása

3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

4.1 Az intézmény szervezete

4.2 Az intézmény vezetése

4.2.1 Az intézmény vezetőségének tagjai

4.2.2 Az intézmény vezetője

4.2.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén

4.2.4 Az intézmény alkalmazottai

5. Az intézmény működése

5.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

5.1.1 Az alapító okirat

5.1.2 A pedagógiai program

5.1.3 Az éves munkaterv

5.2 Az intézmény nyitva tartása, a gyermekek fogadása

5.3 Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés

5.4 Felmentés a rendszeres óvodába járás alól

5.5 Az óvodai elhelyezés megszűnése

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézményvezető munkarendjének szabályozása

6.2 A pedagógusok munkaideje

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

6.2.2 Az intézményben illetve azon

6.2.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

6.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

6.4 Munkaköri leírás minták

7. A pedagógiai munka ellenőrzése

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

9. Az intézmény közösségei és azok kapcsolattartási formái

9.1 Az óvodai csoport

9.2 A Szülői Munkaközösség

9.3 Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

9.4 A nevelőtestület

9.5 Szakmai munkaközösség

10.Szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái

10.1 Szülői értekezletek

10.2 Fogadóórák

10.3 Családlátogatás

10.4 Nyílt nap

11. A külső kapcsolatok rendszere és formája

11.1 Külső kapcsolatok

11.2 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

12.Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása

13. Intézményi védő, óvó előírások

13.1. Általános szabályok

13.2. Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás

13.2.1. Az oktatás résztvevői

13.2.2. Az oktatás témái

13.3. Az intézmény dolgozóinak feladata gyermekbaleset esetén

14.Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

15. Az intézmény helyiségeinek használati rendje

15.1. Általános szabályok

15.2 Dohányzással kapcsolatos előírások

15.3 Az intézménybe történő belépés

16. Az intézményi hagyományok ápolása

17. Az elektronikus és

18. Tájékoztatás az óvoda dokumentumairól

19. Záró rendelkezések

20. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei

1. Általános rendelkezések

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CLXXIX, törvény a nemzetiségek jogairól 32/1997. (XI.5) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői munkaközösség egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda eddig érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az óvodavezető, a szülői munkaközösség jogszabályi kötelezettség.

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok betartása a – gyermekek közösségére, – a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, – az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket mindazok kötelesek megtartani, akik az intézménnyel jogviszonyba kerülnek, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: – az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető vezetői jogkörben eljárva intézkedhet. – a szülőt, vagy más nem ott dolgozó személyt a dolgozóknak tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét.

A Kis Morgó Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2012 december hó napján fogadta el. Az elfogadáskor egyetértési jogot gyakorolt az Óvodai Szülői Munkaközösség.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. év december hó . napján történt fenntartói jóváhagyással lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző SZMSZ érvénytelenné vált.

2. Az intézmény általános jellemzői

2.1 Alapító okirat

A 2013. január 01-től hatályos alapító okiratot a képviselő-testület a 2012. december 10-i ülésén a 76/ 2012. (XII:10.)számú határozattal fogadta el.

Az intézmény neve: Kis Morgó Óvoda

OM azonosítója: 201882

Törzskönyvi azonosító száma: 765 352

Az intézmény székhelye: 2623 Kismaros, Liget u. 35.

Működési köre: Kismaros község közigazgatási területe

Az intézmény telefonszáma: 06-27-639-150

Az intézmény típusa: óvoda

Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve: Kismaros Község Önkormányzatának Képviselő testülete

Székhelye: 2623 Kismaros, Kossuth u. 22.

Alaptevékenység: 851020 óvodai nevelés

Tevékenységek felsorolása: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Kisebbségi nevelést folytató, kétnyelvű óvoda

Az intézmény gazdálkodási jogköre alapján: költségvetési szerv – intézmény – gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. A pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására kötelezett önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Kismaros Község Önkormányzata. Az intézmény költségvetése a felügyeletet ellátó Községi Önkormányzat éves költségvetési rendeletében jelenik meg.

Ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: 751952: Az intézmény rendelkezésre álló eszközeivel (szabad kapacitása mértékéig, fenntartói hozzájárulással) alaptevékenységet kiegészítő anyagi haszonszerzésre irányuló kisegítő tevékenységet végezhet 10%-os mértékig: Rendezvényszervezésre Idegenforgalmi (ifjúsági turizmus) szálláshely biztosítására.

A többletbevétel az intézményt 100% mértékben megilleti a kiadási költségek tételes levonása után.

Az intézményvezetői megbízás rendje: A költségvetési szerv vezetője az óvodavezető. Kinevezésére Kismaros Község Önkormányzata Képviselőtestülete jogosult. Felette a munkáltatói jogokat Kismaros Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja. Az óvodavezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a felügyeletet ellátó önkormányzat jegyzője látja el. A pályázati felhívást az Oktatási Hivatal hivatalos lapjában legalább egy alkalommal meg kell jelentetni.

Az intézmény megszűnése a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel – a törlés napján következik be.

Az intézmény törzskönyvi nyilvántartásba vételét, illetve a nyilvántartásból való törlését a felügyeleti szerv kéri a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságától. (1052 Budapest, Semmelweis u. 13.).

Engedélyezett gyermeklétszám: 150 fő

A feladat ellátását szolgáló vagyon: A feladat ellátására az Önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátja a tulajdonában lévő, jelen alapító okirat 3.) és 4.) pontjában meghatározott ingatlanokat, valamint a leltár szerinti tárgyi eszközöket. A rendelkezésére bocsátott vagyont köteles alapfeladata jó színvonalú ellátása érdekében működtetni, köteles megóvni, nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, biztosítékul felhasználni.

A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény ingyenes használati joggal rendelkezik a jelen alapító okirat 13.) pontjában megjelölt vagyonra vonatkozóan. Ezen használati jog alapján az egyes ingatlanokat (helységeket) hasznosíthatja, bérbeadás útján –alkalomszerű, vagy ideiglenes jelleggel- legfeljebb egy évre, az intézményvezető rendelkezése alapján. A szerződés szerinti bérleti díjat a fenntartó önkormányzat számlájára kell utalni. A megkötött bérleti szerződést az intézmény vezetője 8 napon belül köteles megküldeni a felügyeleti szervnek.

2.2 Az intézmény egyéb jellemzői

Az óvodai intézményegység bélyegzőjének felirata, lenyomata:

hosszú bélyegző:

körbélyegző:

Az intézményi, valamint egységbélyegzők használatára jogosultak:

Az intézmény vonatkozásában aláírási joga az óvodavezetőnek van. Az intézményi pecsétet az óvoda vezetője, valamint az eseti megbízással rendelkező személy használhatja. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet a hivatali helyiségből kiadni. A használaton kívüli pecsét elzárandó.

2.3 Az SZMSZ elfogadása

Kismaros, 2012. év december 20.

………….…………………………………… Wiesner Éva intézményvezető

Záradék: A szervezési és működési szabályzatot Kismaros Község Önkormányzata ülésén …………………… számú testületi határozatával jóváhagyták.

Poldauf Gábor, Dr Cseri Tibor

Kismaros polgármestere, Kismaros jegyzője

3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. Az intézmény gazdasági, pénzügyi feladatait a Fenntartó végzi. Az intézmény székhelyét képező épület és telek valamint vagyoni vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kismaros Község Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett az intézmény vezetője rendelkezik.

4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

Az intézmény szintjeinek meghatározásánál a színvonalas, racionális és gazdaságos munkavégzés követelményét, valamint a helyi adottságok figyelembevételét tartottuk szem előtt.

4.1 Az intézmény szervezete

• intézményvezető
• szakmai munkaközösség-vezető óvodapedagógusok
• dajkák
• karbantartó

Az intézmény szervezeti struktúrája /1. sz. melléklet /

4.2 Az intézmény vezetése

Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által meghatározva végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon 5 évre szól. A pályázatot Kismaros Község Polgármestere írja ki, a lebonyolítást az intézmény felügyeletét ellátó önkormányzat jegyzője végzi. A pályázat elbírálása Kismaros Község Önkormányzat Képviselőtestületének feladata.

Az óvodavezető munkáját az óvodai szakmai munkaközösség-vezető segíti.

4.2.1 Az intézmény vezetőségének tagjai

• óvodavezető
• óvodavezető-helyettes
• szakmai munkaközösség- vezető
• közalkalmazotti tanács elnöke
• reprezentatív szakszervezet vezetője
• szülői munkaközösség elnöke

A vezetőség az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta, negyedévenként tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata

4.2.2 Az intézmény vezetője

A köznevelési intézmény vezetője – a Nemzeti Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

Feladata továbbá a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, az intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők képviselőivel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése.

Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

4.2.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az óvodavezető-helyettes felhatalmazását. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes távollétében a vezetői feladatokat az óvodában dolgozó rangidős óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt bent tartózkodik. Fogadóórái: előzetes egyeztetéssel.

Az óvodavezető helyettes felelős a házi továbbképzések megszervezéséért a szülői munkaközösség működésének segítéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért.

Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Megbízása határozatlan időre szól. Munkáját a munkaköri leírás alapján az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzi.

4.2.4 Az intézmény alkalmazottai

Az intézmény dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők:

Óvodapedagógusok

Kisegítő dolgozók: Dajkák, Karbantartó-fűtő

Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk, valamint a vezető utasításai alapján végzik. A helyettesítésre történő beosztást a vezető készíti el, előző munkanap 12 óráig ki kell függeszteni a nevelői szobában a hirdetőtáblára.

Munkából való távolmaradást (anyanap, továbbképzés, stb.) három munkanapot megelőzően 10 óráig kell bejelenteni a vezetőnek. Betegség esetén legkésőbb a munkakezdés előtt 1 órával.

5. Az intézmény működése

5.1 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

• az alapító okirat
• országos óvodai nevelési program
• helyi pedagógiai program
• a házirend
• jelen szervezeti és működési szabályzat
• kollektív szerződés

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a vezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az óvoda honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az óvodavezető ad tájékoztatást. A házirendet minden gyermek szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1 Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. / 2. sz. melléklet /

5.1.2 A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Általános feladat az óvodás korú gyermek testi, lelki és értelmi szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

• egészséges életmód alakítása
• az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
• értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető az óvodavezető irodájában, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

5.1.3 Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti. Elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

Az éves munkaterv tartalmazza:

• A kiinduló helyzetképet
• a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben
• Stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki:
• szakmai programok,
• rendezvények,
• kapcsolattartási formák, programok,
• feladatelosztás a nevelőtestületben.

Az óvodai éves munkaterv rögzíti:

• a kiemelt feladatokat és célokat
• a tanév rendjét
• nevelés nélküli munkanapok idejét, felhasználását
• az ünnepélyek, hagyományaink időpontját
• a hagyományőrzés eseményeit
• a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját
• óvónői megbízatásokat
• a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét és módját
• éves munkarendet munkaidő beosztást

5.2 Az intézmény nyitva tartása, a gyermekek fogadása

Az intézmény hétfőtől péntekig 6.00-17.00-ig tart nyitva. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel.

A nevelési év szeptember 1-jétől következő év augusztus 31-ig tart. Az iskolai szünetek idejére a fenntartó engedélyével, előzetes felmérés alapján, a Ktv.-ben előírt 220 nevelési nap figyelembevételével, a takarékos gazdálkodás miatt, óvodai szünetet rendelhet el, amennyiben a gyermek létszám nem haladja meg a 10 főt. Ilyen esetben a szülőket időben tájékoztatjuk.

Nyári zárás ideje 5 hét.

A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15.-ig értesítést kapnak.

Az óvoda helyiségeit más nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvodában tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.)

Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:

• az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért
• az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint
• a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A csoportszobában a szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. ( nyílt nevelési nap, ünnepélyek, beszoktatás stb.)

Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos.

Az óvoda épületében és az udvarán az óvodai dolgozókon és a gyermeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak!

A gyermekek kísérése

A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy kísérő óvodapedagógust vagy dajkát kell biztosítani. Óvodapedagógus jelenléte kötelező. A gyermekeket intézményen kívülre vinni csak a szülő beleegyezésére lehet. Erről szeptemberben írásos formában nyilatkoztatjuk a szülőket. Járműben történő szállításkor utaslista kötelező 2 példányban, az egyik példány az óvodában marad. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az óvoda épületében és a bejárattól 5 m-es körzeten belül dohányozni tilos. A gyermekek étkeztetését a dajka és az óvodapedagógus látja el.

5.3 Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés

Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április első hetében. Az óvoda a határidő előtt legalább 30 nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a 3. életévét. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét.

Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekről. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki.

A Kntv értelmében a tanköteles korú gyermekek felvétele kötelező. (5 éves gyermekek). Az óvodába fel vett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt. Az óvodalátogatás megkezdéséhez orvosi igazolás szükséges. A gyermekek óvodába járása a beszoktatással kezdődik, melynek módja a csoportvezető óvodapedagógus és a szülők megbeszélése alapján történik, a gyermekek fejlettségének és érdekeinek figyelembevételével.

5.4 Felmentés a rendszeres óvodába járás alól

A gyermeket a szülő kérelmére, – ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, – az óvoda vezetője felmentheti az óvodába járás alól.

5.5 Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: · a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

5.6 A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Előre bejelentett hiányzást a szülő megtehet évente három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 10 napig. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 11 óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. Az étkezés lemondását reggel 8 óráig történő lejelenté esetén tudjuk figyelembe venni! Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézményvezető munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia nyitvatartási időben. Ezért a vezető és helyettese hetes délelőtt/délutáni váltással tartózkodnak az intézményben. Egyebekben munkáját a vezető az óvoda szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el.

6.2 A pedagógusok munkaideje Az intézmény alkalmazottai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő- oktató munkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

a) A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok, egyeztetési feladatok, stb

b) A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők:

• foglalkozásokra való felkészülés
• a gyermekek rendszeres értékelése
• fejlődési naplók kitöltése
• SNI-s gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
• óvodai hagyományőrző programok szervezése
• német nemzetiségi programok szervezése
• a pótlékkal elismert feladatok ellátása
• gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
• kirándulások és rendezvények megszervezése
• községi rendezvényeken való részvétel
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken
• nevelés nélküli munkanapon a vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
• részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében
• óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
• szertárrendezés, a leltárak rendben tartása
• csoportszobák, folyosók dekorációjának kialakítása

6.2.2 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

Az intézményen kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.2.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az ezzel a feladattal megbízott pedagógus készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az illetékes pedagógushoz eljuttatni.

A heti csoportban töltendő munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 32 óra.

6.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Minden dajka köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az illetékes pedagógushoz eljuttatni.

A heti munkaidő dajkai munkakörben 40 óra.

Az intézményben a karbantartó munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.

Karbantartó munkakörben a heti munkaidő 20 óra.

A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.4 Munkaköri leírás minták

Az intézmény dolgozóinak munkarendje:

Munkaidő/hét Kötelező/kötetlen óra

Óvodavezető 40 óra 10 óra 30 óra

Óv.vez-helyettes 40 óra 24 óra 16 óra

Óvodapedagógus 40 óra 32 óra 8 óra

Dajka 40 óra 40 óra

Karbantartó 20 óra 20 óra

Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. / 3.sz. melléklet /

7. A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés a vezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni.

Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni.

A vezető-helyettes és a munkaközösség-vezető elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá a vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

• foglalkozások, kezdeményezések ellenőrzése (vezető, munkaközösség-vezető),
• csoportnapló folyamatos ellenőrzése
• fejlődési napló időszakonkénti ellenőrzése
• felvételi és jelenléti naplók ellenőrzése
• az igazolt és igazolatlan gyermeki hiányzások ellenőrzése

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzésnek a legfontosabb célja az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az intézményvezető által elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. A tanévre, nevelési évre vonatkozó ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni az intézményegység nevelőtestületi helyiségében.

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az óvodavezető felel.

A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az intézményvezető rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, vagy a szülői munkaközösség is.

A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév (nevelési év) során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében is fel lehet mérni a pedagógus nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit.

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményéről értékelő jelentést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus írásbeli észrevételt tehet. Az ellenőrzés eredményeit kiértékelik, megvitatják és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél.

A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján el kell végezni minden év október 15-ig az előző tanév ellenőrzésének összegzését, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések szükségesek.

Az ellenőrzés kiterjed: – a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, – és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzés fajtái:

• Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés
• Spontán, alkalomszerű ellenőrzés
• a problémák feltárása, megoldása érdekében
• a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni szükséges.

9. Az intézmény közösségei és azok kapcsolattartási formái

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

9.1 Az óvodai csoport

Az egy csoportba járó gyermekek alkotják az óvodai csoport közösségét. A gyermekek életkora megközelítőleg azonos. A csoport élén két fő csoportvezető óvónő áll.

9.2 A Szülői Munkaközösség

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösséget működtetnek.

Az óvodai csoportok szülői munkaközösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői munkaközösség működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal.

A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökkel a vezető óvónő tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot.

A korcsoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez.

Az óvodai szülői munkaközösség vezetősége, vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az óvoda vezetőjének az óvodai szülői munkaközösség vezetőségét nevelési évenként negyedévenként össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről.

Az óvodai szülői munkaközösség egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: a szervezeti és működési szabályzatnak: a gyermek fogadásának, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a házirend összeállításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában. A munkatervnek a szülőket is érintő részében. Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilvánít, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. Döntési jogot gyakorol: kialakítja a saját működési rendjét, megválasztja saját tisztségviselőit, az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeik felhasználása. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik.

9.3 Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzíti.

A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal az óvodavezető hív össze. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

9.4 A nevelőtestület

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

a.) a nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az óvoda éves munkatervének elfogadása, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

b.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt.

c.) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása.)

d.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról.

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:

• nevelési évet nyitó értekezlet
• őszi nevelési értekezlet
• tavaszi nevelési értekezlet
• tanévzáró nevelési értekezlet
• rendkívüli értekezletek

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott egy fő hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, – jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában.

9.5 Szakmai munkaközösség

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – a vezető megbízására – részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében.

A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben egy munkaközösség működik.

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

• A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:
• Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
• A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
• Fejlesztik a szakirány tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
• Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.
• Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
• Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

• Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
• Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
• A vezető által kijelölt időpontban munkaközösség társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
• Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.
• Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez a vezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál foglalkozást látogat.
• A vezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát végez.
• Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
• Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

10. Szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái

10.1 Szülői értekezletek

A csoportok szülői értekezletét a csoportos óvónők tartják. Az óvoda tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a vezető vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hív össze évente egy alkalommal, tanév kezdetekor.

10.2 Fogadóórák

Az óvoda valamennyi pedagógusa szükség szerint tart fogadó órát. Ez történhet a szülő vagy az óvónő kérésére a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldására.

10.3 Családlátogatás

Az óvodapedagógus az óvodába járó gyermeket az óvoda kezdésekor otthonában meglátogatja. Tapasztalatairól feljegyzést készít a gyermek fejlődési naplójába. Az óvodában töltött három év folyamán, ha szükséges, az óvónő újra látogatást tehet a gyermeknél.

10.4 Nyílt nap

A nagyobb csoportokban évente egy alkalommal nyílt napon figyelheti meg a szülő gyermekét a gyermek-közösségben.

11.A külső kapcsolatok rendszere és formája

11.1 Külső kapcsolatok

Az intézményi munka koordinálása, igazgatása szükségessé teszi az állandó kapcsolat fenntartását a következő szervezetekkel, intézményekkel:

Kismaros Község Polgármesteri Hivatala és Polgármestere 2623 Kismaros, Kossuth u. 22. Kapcsolattartás formája: postai úton, személyesen. Tartalma: munkáltatói jogok gyakorlása, fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlása, jelentések, beszámolók

Vilcsek Gyula Általános Iskola az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények.

Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Társulás A kapcsolatot tartja az intézmény vezetője. Formája: postai-, elektronikus úton, telefonon vagy személyesen. Tartalma: az igénybe vehető szolgáltatások köre Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító szervezetekkel.

A kapcsolattartást az óvoda vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: háziorvos, védőnő, fogorvos, Boldogasszonyháza Alapítvány.

Feladataikat a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzik.

Az orvos és a védőnő munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az óvoda vezetőjével. Szűrési feladataikat éves terv rögzíti az óvoda éves munkatervében.

Az orvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:

• folyamatos egészségügyi felügyelet
• évente egy alkalommal történő szűrővizsgálat
• iskola alkalmassági vizsgálat a nagycsoportban
• látásvizsgálat évente
• hallásvizsgálat évente
• státusz vizsgálat 3 és 6 éves korban
• végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat
• ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását
• sürgősségi eseti ellátást végez
• gondoskodik a gyerekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről

A védőnő feladatai:

• A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal.
• Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését.
• Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását.
• Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság)
• Hallásvizsgálat, látásvizsgálat minden korcsoportban évente egyszer.
• Hajvizsgálatot végez havi rendszerességgel.
• A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezetőjével..
• Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

A fogorvos

Fogorvosi szűrést végez nagycsoportban évente egyszer.

Boldogasszonyháza Alapítvány

Nagycsoportos gyermekek ortopédiai szűrése évente egy alkalommal.

Gyermekjóléti szolgálat

Kapcsolattartó az óvoda gyermekvédelmi felelőse. Havonként, valamint szükség szerinti megbeszélések alkalmával személyesen, írásban vagy telefonon. A veszélyeztetett gyermekeket közösen látogatják.

Nevelési Tanácsadó

Vác, Nagymaros A kapcsolatot az intézményvezető valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személyek tartják. Formája: írásos, személyes. Tartalma: igénybe vehető szolgáltatások köre, mint logopédus, pszichológus

11.2 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az intézmény figyelemmel kíséri a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáragyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

12.Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása

Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvoda (óvodavezető) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni, rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni, és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése, az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal. A Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel kölcsönös informálás a két intézmény között, szükség szerint A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő az 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza, fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását, ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel.

Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól.

13. Intézményi védő, óvó előírások

13.1. Általános szabályok

• Az intézmény dolgozói és gyermekei külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt.
• Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi.
• Lázas, beteg gyermek szülőjét értesíteni kell, és a legrövidebb időn belül gondoskodni kell orvoshoz viteléről vagy hazajuttatásáról.
• Az iskola működése során be kell tartani az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat (fertőtlenítés, takarítás, konyhai munkák stb.).

Gyermekbaleset, betegség esetén szükséges teendő:

• A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. A pedagógus, ha a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermekről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit, gondviselőjét. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia.
• Baleset, sérülés, akut megbetegedések esetén az óvoda értesíti az orvost, a mentőket, a gyermek szüleit vagy az általa előzőleg megnevezett személyt a szülő (gondviselő) lakcímén vagy az általa megadott telefonszámon.
• A nevelési és oktatási intézményben a gyermekek számára szervezett rendezvényen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
• A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor a hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztatón kell informálni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személyről, annak elérhetőségéről.

13.2. Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás

13.2.1. Az oktatás résztvevői

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

13.2.2. Az oktatás témái

• az intézmény környékére vonatkozó, speciális közlekedési szabályok
• a házirend védő-óvó, az épületben, napközbeni követendő magatartási szabályai, baleset-megelőzési előírások
• a rendkívüli esemény (tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendők
• a menekülési útvonal, a menekülés rendje
• a baleset bekövetkezésekor szükséges eljárás rendje
• gyermekek menekítésének menete

13.3. Az intézmény dolgozóinak feladata gyermekbaleset esetén

Ha a gyermeket baleset éri, a jelenlevő pedagógus kötelessége a helyzetnek megfelelően intézkedni, a gyermeket elsősegélyben részesíteni. Súlyosabb sérülés esetén mentőt kell hívni. Értesíteni kell a szülőket, a vezetőt, a munkavédelmi felelőst. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, illetve el kell kerítenie.

A balesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség a munkavédelmi megbízott feladata, megtörténtének ellenőrzését az óvodavezető végzi. Az iskolában történt balesetet az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. Ha a gyermeket sürgősen el kell szállítani állapota miatt, és az ideig a hozzátartozó nem érkezik meg a helyszínre, akkor a nevelőtestület egy tagjának kell a gyermeket kísérnie és vele maradnia a hozzátartozó megérkezéséig.

14.Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője esetenként, az óvoda dajkái a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda vezetőjének. A vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan a csengő szaggatott jelzésével történik.

Az iskola épületében tartózkodó gyerekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az utca.

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik.

15. Az intézmény helyiségeinek használati rendje

15.1. Általános szabályok

• Az óvodaépületet címtáblával, Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.
• Az óvoda vezetősége gondoskodik arról, hogy az intézmény épülete, minden helyisége, udvara az egészséges és biztonságos nevelőmunka feltételeinek megfeleljenek. A létesítmény rendjéről és tisztaságáról az óvoda vezetősége gondoskodik.
• Az intézmény nevelésre, oktatásra használt helyiségeinek berendezései, bútorai a gyermekek méretének megfelelőek, biztonságosak legyenek.
• Az intézményben minden gyermeknek jellel ellátott helye van, ahol ruháit, cipőjét tárolhatja.
• Az intézmény helyiségei elsősorban az intézmény saját gyermekei nevelésére szolgálnak. A csoportszobák rendjéért a pedagógusok és a dajkák felelnek.
• A csoportszobák, folyosók az intézmény szellemiségének megfelelően dekorálhatók.
• Az intézmény minden helyiségében gyermek mindenkor csak felügyelettel tartózkodhat.
• A szertári állományokat, anyagokat és felszerelési tárgyakat a megbízott szertáros kezeli. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért, a leltárért. A szertárosok nevét az éves munkaterv rögzíti.
• Az iskola átengedheti egyes helyiségeinek használatát közérdekű célra külön utasítás szerint. Törekedni kell az óvoda számára anyagilag előnyös szerződés kötésére. Bérbe adott termek használatára a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

Az iskola minden munkavállalója felelős:

• a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
• az energiafelhasználással való takarékoskodásért
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

15.2 Dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott óvodai rendezvényeken dolgozóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

15.3 Az intézménybe történő belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

• Hivatali ügyek intézése céljából 8-16 óra között lehet felkeresni az intézményegységek hivatali helységeit.
• Azokban a helyiségekben, ahol a gyermekek nevelése folyik, a munka ideje alatt nem tartózkodhatnak (ide értve a szülőket is) az érintetteken kívül más személyek. Kivéve a nyílt napot.
• Az intézmény éves munkatervében meghatározott programokra (szülői értekezlet, fogadóóra, stb.) a gyermekek gondviselésére, képviseletére jogosult személy léphet be az egység területére.
• Az intézmény zavartalan működéséhez szükséges feladatok (pl. karbantartás, javítás, stb.) ellátására érkező személyek a kulturált viselkedés, a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokat betartva tartózkodhatnak az intézményben.
• Az intézményvezető engedélyezheti ún. házaló árusítás, bizományosi értékesítést.

16. Az intézményi hagyományok ápolása

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az óvoda éves munkatervében határozza meg.

Az iskola vezetése minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához, a szülőfaluhoz tartozás érzését erősíti.

Minden tanévben rendszeresen ismétlődők:

• Kis Morgó nap
• Szüreti bál az óvoda javára
• Márton napi felvonulás
• Mikulás várás
• Luca napi kotyolás
• karácsony
• farsangi bál
• Víz Világnapja
• Föld napja
• Húsvét
• Pünkösd
• Madarak és fák napja
• Anyák napja
• gyermeknap
• nagycsoportosok ballagása

Nemzeti ünnepeink, amelyekről beszélgetés formájában emlékezünk meg:

• Március 15.
• Május elseje

Községi ünnepek, ahol a gyerekek szerepelnek:

• Idősek napjának megünneplése
• kulturális bemutató
• Falukarácsony
• Falunap

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:

• közös megemlékezés a gyermekek név- és születésnapjáról
• ajándékkészítés anyák napjára
• népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása,
• őszi, tavaszi kirándulások szervezése
• egészségnap tartása

Alkalmazotti közösséggel kapcsolatos hagyományok:

• szakmai napokon való részvétel biztosítása, akár helyben szervezetten
• házi bemutatók
• továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása
• dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról
• a pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozó köszöntése, felkarolása
• a távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása
• közös ünnepélyek, alkalmak szervezése, névnapok, 50. születésnap, kirándulás, beteglátogatás
• nemzetiségi ünnepek
• nemzeti ünnepek

Óvodai életünket az ünnepek teszik hangulatosabbá. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar szokások mellett a német hagyomány elemeit is beleszőjük óvodai életünk mindennapjaiba.

17. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

17.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések
• a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• az október 1-jei pedagógus és gyermek lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

18. Tájékoztatás az óvoda dokumentumairól

Az óvodavezető irodájában, az óvodavezető által hitelesített másolati példányban: az óvoda nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét.

A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról.

19. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a Német Kisebbségi Önkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A mellékletek az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.

Kismaros, 2012.december 20.

ph ………………………………………… készítette: Wiesner Éva óvodavezető

20. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei

1.sz. melléklet

Az óvoda szervezeti struktúrája, hatás-és felelősségi körök

óvodavezető

szülői szervezet óvodavezető helyettes közalkalmazotti tanács

Óvodapedagógusok

Dajkák

Egyéb kisegítő alkalmazottak

Az óvónők az óvodavezetőnek tartoznak felelősséggel, utasítást adhatnak a dajkáknak.

A dajkák az óvodavezetőnek, az óvónőknek tartoznak felelősséggel.

A szülői szervezet vezetője elsősorban az óvodavezetővel, bizonyos esetekben az óvónőkkel áll kapcsolatban.

Esetenként – külön meghatározott esetekben egyetértési és véleményezési jogot gyakorolhat.

1.SZ.MELLÉKLET KIS MORGÓ ÓVODA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2013.

1. Általános rendelkezések A szabályzat jogszabályi alapja: – 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításai.

1. Az adatkezelési szabályzat célja

A szabályzat célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyekről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A szabályzat megtekintése Az adatkezelési szabályzatot az alkalmazottak, a szülők megtekinthetik a vezetői szobában, előre egyeztetett időpontban illetve az óvoda honlapján.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A köznevelési feladatokat ellátó intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A kötelezően nyilvántartandó adatok körét a köznevelési törvény „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti az alábbiak szerint: Nyilván kell tartani a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: A köznevelési törvény 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, a szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. A törvény által előírt kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát, valamint az adózással és járuléklevonással, -utalással összefüggő feladatok ellátásához kapcsolódó adatokat (adóazonosító, TAJ-szám, gyermekek adatai, magánnyugdíjpénztári adatok).

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény alapján a tanulói nyilvántartás a tanuló: a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló –e, tanköteles –e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát tartalmazza.

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1 Az alkalmazottak adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végzőközigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a köznevelési törvény „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”fejezet rögzíti. A gyermek, tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolai-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra, vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes vagy 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőalkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatalánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel és szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglakoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőalkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végig nyilván kell tartani. A köznevelési törvény 41-43 §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat hatalmazza meg az alább szabályozott ügyekben. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vag

• All Events

y–utasítási jogkörét alkalmazva–saját felelősségével látja el. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

 

Intézmény -helyettes feladata – a munkaköri leírásban meghatározott felosztás szerint felelős a 2.2 fejezetben meghatározott adatok kezeléséért, – a 3.2 fejezetben szereplő adattovábbításáért. – KIR adatkezelő

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős – a feladatköréhez tartozó adatok kezelése.

Az óvodai honlap szerkesztésével megbízott: – beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, gyermekek szüleitől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. – beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) – a fentiekben említett hozzájárulás általában írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1.Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: – nyomtatott irat – elektronikus adat – az óvoda weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási minisztérium az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi iratok köre Személyi irat minden –bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett– adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: – az alkalmazott személyi anyaga – az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat – a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például bérszámfejtéssel kapcsolatos iratok) – az alkalmazott bankszámlájának száma – az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: – a közokirat vagy az alkalmazotti írásbeli nyilatkozata, – a munkáltatói jogkörgyakorlójának írásbeli rendelkezése, – bíróság vagy más hatóság döntése, – jogszabályi rendelkezés. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: – az intézmény vezetője és munkaköri leírás szerint helyettese, – az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottjai, – a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, belső ellenőr, revizor) – saját kérésére az érintett alkalmazott.

A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: – az intézmény vezetője – a helyettes – az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottjai A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

A személyi anyag vezetése és tárolása

Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az e fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papíralapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: – az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor – az alkalmazott áthelyezésekor – az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor – ha az alkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági vezető és a gazdasági munkatárs végzik.

5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek – az intézményvezetője – a helyettes Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.3.2 A gyermekek, tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A gyermekek személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható.

Az összesített tanulói nyilvántartás /KIR/

Célja az óvodába beíratott gyermekek legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: – a tanuló neve, csoportja – születési helye és ideje, anyja neve – állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma – TAJ száma A gyermek szülője a gyermek adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 5 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, vagy a gyermek gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, illetve a gyermek gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett alkalmazott, illetve a gyermek gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha – a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. – a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, – a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével–a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést–beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is–megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen –annak közlésétől számított 30 napon belül–az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett alkalmazott, vagy gyermek gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.